Reklámfelügyeleti eljárást és etikai vizsgálatot kezdeményezett a Magyar Távirati Iroda (MTI), amely a Megy a gőzös című film kampánya miatt fordult a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH) és a Magyar Reklámszövetséghez (MRSZ). Mint ismert, a „barcikai ősanya” megtalálásáról szóló álhír a távirati iroda munkatársát is megtévesztette.

Mint arról a Kreatív Online beszámolt a Megy a gőzös című kampánya a „barcikai ősanya” leleteinek a megtalálásáról szóló álhírrel indult, amit több újságíró - köztük a távirati iroda munkatársa is - valósnak vélt. Az MTI azért kezdeményezett eljárást az NFH-nál és az MRSZ-nél, mert szeretné megelőzni, hogy „gazdasági vagy más érdekből rendszeresen félrevezessék a közvéleményt, s ehhez az emberek bizalmát élvező sajtóműhelyeket, szerkesztőségeket használják fel”.

Mint ismeretes: a kampányhoz hogy egy bulvárlapot - tudomásunk szerint a Bors című újságot - is bevontak a Megy a gőzös című film népszerűsítésére elindult reklámkampányba.
A lapban közölt cikk egy régészre hivatkozva arról számolt be, hogy egy ásatás során minden jel szerint Álmos vezér legenda szerinti nővérének, a „barcikai ősanyának” a sírját találták meg. A hír megjelenése után az MTI tudósítója is foglalkozott a témával, neki a kazincbarcikai önkormányzatnál úgy nyilatkoztak, hogy tudnak a kutatásról és annak a várhatóan szenzációt keltő eredményéről.

Az MTI-re felkerült az ásatásról szóló tudósítás, majd egy óra múlva követte a kiegészítés, ami muzeológusoktól kapott információ alapján arról számolt be, hogy szélhámosság történt, a hír nem igaz.

A távirati iroda beadványában arra hivatkozik, hogy „a reklám nem lehet megtévesztő, annak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, s a gazdasági reklámból egyértelműen ki kell tűnnie gazdasági jellegének”. Az MTI bízik abban, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság elmarasztalása pénzbírsággal járhat, a reklámetikai kódex megsértése pedig a szakmán belül visszariaszthatja a reklámozókat a hasonló, hatékonynak tűnő akcióktól.

A kampányt a Filmsziget megbízásából a Prospero Communication gondozta. Kovács Tamás, a cég vezetője megkeresésünkre azt mondta: azért nem érti az MTI lépését, mert az ügynökség semmilyen hivatalos sajtóközleményt nem juttatott el a távirati irodának.
„A médiapartnerünk, a Bors segítségével közöltünk egy hírt, amit érdekesnek talált az MTI-s munkatárs. Az nem a mi félrevezetésünk, hogy nem járt el körültekintően az újságíró” - tette hozzá Kovács Tamás.

Az ügyvezető úgy véli, egészséges önkritikával el lehet fogadni a médiahacket, de ez a magyar sajtóból szerinte hiányzik. Kovács Tamás példaként említette, hogy a leleplező sajtótájékoztató után az álhírnek bedőlt újságírók egy cumit kaptak az „együttműködésért”, erről az ajándékról azonban senki nem beszélt.

(Forrás: Kreatív Online)